Harmadik felvonás, küzdelem a playoffban

Az első két kupanapon sikerült elérnünk a magunk elé kitűzött célt, és bejutottunk a rájátszásba. Ott az alapszakaszban lehengerlő eredménnyel végzett Diósd Saints csapata ellen kezdtünk, és tovább nehezítette a dolgunk, hogy Peti, Levi, Sanyi, valamint Gyuri játékára sem számíthattunk a meccsen. 

Néhány vargabetű után a playoff meccseit végül a Diósd pályáján tartották meg, így a házigazda ellen kellett rohamoznunk. Nagyon nehéz meccsre számítottunk, hiszen a Diósd az alapszakasz alatt több mint 42 szerzett pontot átlagolt, míg alig több mint 5 pontot kapott meccsenként. Ennek megfelelően a taktikánk az volt, hogy megpróbáljuk lassítani az általuk vezetett drive-okat, és kihasználni támadásban a lehetőségeket amiket kapunk. 

Diósd Saints - Soroksár Millers

19 - 0

Az alapszakasz alapján abban bízhattunk, hogy a védelem stabil tud maradni a támadók gyengélkedése esetén is, azonban nem könnyítette meg a helyzetet, hogy az öt meccsen hét inteceptiont szerző Levi utazás miatt a meccsen nem tudott részt venni.  Ha ez nem lett volna elég, Sanyi a kupanapot megelőző edzésen eltörte az ujját, Gyuri pedig Levihez hasonlóan csak később tudott érkezni. 

A meccs nem kezdődött jól, a Saints az első és második drive-ból is TD-t tudott szerezni, így elhúztak azonnal 13-0-ra. A védelem ekkor megrázta magát, több szép játékot is végrehajtottak, majd a harmadik drive-ben a Saints hosszú passzát Botond húzta le az end zone-ban. Az ezt követő támadásból elértünk egészen a Saints 10 yardos vonalára, ám sajnos időkérésünk a félidőben ekkor már nem maradt, így az óra lepörgött anélkül, hogy megpróbálhattunk volna szépíteni. 

A Saints meglepett minket azzal, hogy lényegében végig embereztek, amire nem voltunk megfelelően felkészülve, hiszen a csapatok nagy része a zónázásra alapozza a védekezését, a mi playbookunk is ez ellen lett összerakva. Ennek megfelelően apró játékokkal tudtunk csak haladni, de ennek a hátránya az volt, hogy egy-egy sikertelen játékkal nagy bajba kerültünk azonnal, valamint az is, hogy a tapasztalt játékosokból álló Saints védelem ellen egy az egyben nem mi voltunk előnyben. 

Ennek ellenére 4 perccel a meccs vége előtt esélyt nyílt szépítésre, és mivel nem vezetett a Diósd sokkal, egy TD-vel egy labdabirtoklásra tudtunk volna zárkózni. Már a Saints red zone-jában azonban két passzt is le tudtak ütni harmadikra és negyedikre Bányai Gábor elől, majd a fordulásból egy hosszú touchdownnal le is zárták a meccset. A hiányzók ellenére a védelmünk alapvetően jól tartotta magát, sokat is voltak a pályán, 19 kapott ponttal lehet is meccset nyerni, azonban a támadósor most sem működött elég jól. 

Ezzel a bajnokság megnyeréséért folytatott küzdelmünk véget ért, de a helyosztókon célként tűztük ki a lehető legjobb - tehát az ötödik - helyezés elérését. 

Soroksár Millers - Oroszlány Bears

19 - 12

Erre a meccsre már megérkezett Gyuri is, akitől a támadósor feljavulását is reméltük. A mérkőzés a szokásos módon indult, a védelem megfogta a Bears támadóit, először Zoli sackelte az irányítót, majd Roli szerzett egy interceptiont, feliratkozva ezzel maga is a stat sheetre. Ettől függetlenül meg tudta szerezni a vezetést az Oroszlány, ám mivel az extra pont sem sikerült, meg tudtuk tartani az eredmény 6-0-s hátrányon. 

A támadósor továbbra is szenvedett, a változást az első félidő második fele hozta el. Egy hosszú, rövid játékokra támaszkodó drive után Botond egy 7 yardos QB futással beért a Bears célterületére, ezzel megszerezve a nap első Millers pontjait. Mivel az extra nem sikerült, 6-6-ra módosult az eredmény. Ezután az Oroszlány újra pontokat tudott szerezni - az extra viszont Gyuri kezében landolt szerencsére - majd a félidő előtt az egyenlítésért támadva negyedik és hosszúra Botond feldobott passzát is ők szerezték meg. A visszahordó védőt Botond még szerelni tudta, majd a védelem kisegítette a csapatot ismét, így nem nőtt a hátrány, és a félidőre 12-6-s hátrányban vonultunk. 

A második félidő első drive-ját mi vezettük, ám az Oroszlány negyedik downra kényszerített minket, egy yardot kellett megtenni a frist downért. Ennek megfelelően rövid játék védekezésére álltak fel, szoros emberezéssel. Ezt kihasználva egy fake handoff után Botond feldobta a go útvonalat futó Gyurinak a labdát, aki már a Bears end zone-jában túlugrotta a meglepett védőjét, ezzel kiegyenlítve a meccset. 

Innentől küzdelmesebbre váltott a találkozó, ám pár perccel a meccs vége előtt újabb sikeres támadást tudtunk vezetni. Harmadik downra a Bears nem küldött rusht, ám az öt védővel teljesen levették az elkapók útvonalait. Botond kivárt, Gyuri az Oroszlány end zonejában jobb oldalról keresztbe kezdett sprintelni, majd Botond bal sarokba küldött passzát úgy szelídítette meg, hogy előtte és mögötte is egy-egy Bears védő próbálta megakadályozni az elkapást, ezzel is megmutatva, miért vártuk már nagyon a sérülésből való visszatérését. Az extrát Balázs behúzta, így két perccel a meccs vége előtt el tudtunk nyúlni hét pontra az ellenféltől.

A Bears visszatámadt, két gyors play után már csak két yardot kellett megtenniük az első kísérlet megszerzése érdekében. Egy sikertelen passz után újra próbálkoztak, a védőknek sikerült lelassítaniuk az elkapókat, a QB kivárt, majd megpróbált időt nyerni. Zoli ezt nem vette jó néven, a testcselt egy másodpercig sem hitte el, és magára vállalva a "closer" szerepét egy gyönyörű sackkel lezárta a támadást, valamint ezzel egyúttal a meccset is. 

A védelem továbbra is stabil maradt, a 12 kapott pont magáért beszél. A támadósor éledezett, hamar meglátszódott, hogy Gyuri atletikus játéka milyen segítséget jelent, különösen egy tapasztalatlan irányító számára. A meccs végén sajnos kialakult egy kis kakaskodás, de ezt betudtuk a meccs hevének, bennünk tüske nem maradt. Ekkor még nem tudtuk a másik helyosztó eredményét, de mint kiderült, a bajnokságunkat keretes szerkezetbe foglalva a Ráckevével mérkőzhettünk meg az ötödik hely megszerzéséért. 

Soroksár Millers - Ráckeve Wild Ducs

35- 28

A meccs előtt kiegészültünk Levivel, aki egyenesen a reptérről érkezett Diósdra az ötödik helyért megrendezett mérkőzésre. Egyfajta jutalomjátékként tekintettünk a találkozóra, az volt a terv, hogy mindenki játsszon mindenhol, érezzük jól magunkat, az egyébként rendkívül szimpatikus ráckevei gárda ellen. 

Ez persze nem valósult meg teljes egészében, a meccs hangulata, illetve a versenyszellem hamar elkapott bennünket, és mindenképpen meg akartuk nyerni az összecsapást. Ennek ellenére ezért nem sikerült eleinte sokat tenni, a meccs elején ellépett 8-0-ra a Ráckeve. Ezután sikerült szépíteni, a Wild Ducs térfelének feléről Levi jobbra futott egy corner útvonalat, sikerült bekerülnie a védelem mögé és a sarokban megszereznie az első TD-nket. Az extra pontra Botond interceptiont dobott, amit vissza is hordott a Ráckeve, így végül 10-6-ra módosult az állás. 

A Ráckeve továbbra is nagyon jól alapozott a LOS mögötti játékokra, az így nyert idő és a gyors játékosaik komoly fejtörést okoztak több alkalommal is a védelemnek. Újabb TD-t szereztek, majd 16-6-s állásnál ez nekünk is sikerült, most Gyuri használta ki a jobb oldali corner route-t, így feljöttünk 16-12-re. A félidő vége előtt sajnos újra TD-t kaptunk, és bár Botond az extrát lehalászta, visszahordani nem tudta, így a félidei állás így 22-12 lett. 

Gyors védelmi változtatások után folytattuk a meccset, Gyuri most bal oldalon go-t futva kapott el egy újabb TD-t, majd a meccs legszebb mozdulata következett az extrára, ami szintén az ő nevéhez fűződött. Kétpontosra mentünk, Gyuri balról bevágott jobbra egy post útvonalon, azonban Botond a safety feje felett kissé túldobta a labdát. Gyurit ez kevéssé zavarta, ugyanis bal kézzel kinyúlva maga előtt egy kézzel kapta el a beívelt labdát, így feljöttünk 22-20-ra. 

A védelem gyorsan leparancsolta a támadókat, a támadósor pedig nem lassított. Az egész kupanapon, de ezen a meccsen különösképp működtek a Deák Gáborrá játszott gyors, rövid játékok, amiket nem csak biztos kézzel kapott el, de utána még további yardokat is tudott beletenni a játékokba. Eljutottunk a red zone-ba, itt Botond egy testcsellel lerázta magáról a rusht, így Levi a jobb oldalról indított in route-l átért baloldalra, és TD-jével megszereztük a meccsen először a vezetést. A kétpontosnál újra Levi volt a főszereplő, egy baloldali checkdownt vitt be a célterületre, kellett a benyújtás is, mert szerelni tudtak a ráckevei védők, de már éppen későn, 28-22-vel vártuk az utolsó öt percet. 

Ekkor összeszedte magát a második félidőben elszürkült Wild Ducs offense, és ki tudtak egyenlíteni egy TD-vel, ám az extra nem sikerült, így döntetlen állásnál támadhattunk a győzelemért. Ebben a drive-ban Bányai Gábor kaparta ki a gesztenyét, saját térfélen második downra az egész védelem jobbra tolódott Levivel és Gyurival, így ő üresen maradva a rövid passz után közel 40 yardot loholt, és már csak a red zone előtt tudták szerelni. Mivel oda nem ért be, ismét QB futást hívtunk, és Botond bal oldalt beért a célterületre, majd Balázs centerként újra villant, és az extrát elkapva beállította a végeredményt. A Ráckeve még támadt, de a first downt nem sikerült megszerezni, a maradék időt pedig már le tudtuk pörgetni futásokkal. 

Összességében az egész csapat az utolsó meccs utolsó félidejére tartogatta a legjobb formáját, a védelem heroikusan állta a sarat, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy két labdabirtoklásnyi hátrányból vissza tudjunk jönni a meccsbe. Megmutatta a csapat gerincét, hogy mindkét győztes mérkőzésen vesztes állásból tudott felállni, amihez kellett minden egyes szerelés, leütött passz, QB siettetés, elkapás. Tapasztalat és előképzettség nélkül büszkék lehettünk arra, hogy egy tizennégy csapattal indult bajnokság ötödik helyét sikerült megszereznünk.