Beszámoló az alapszakasz első fordulójából

Az első kupanap Dabason került megrendezésre 2024. szeptember 5. napján, az őszi dátumot meghazudtoló 35 fokos kánikulában. Magabiztosan érkeztünk, de hamar megmutatkozott a tapasztalatlanságunk, ám végül mégis jó szájízzel hagytuk el a pályát a nap végén. 

Már a kupanap hete is adminisztratív nehézségekkel indult. Kiderült az utolsó pillanatban, hogy Sanyi számára nem igazoló lapot, hanem átigazoló lapot kell benyújtani, tekintettel arra, hogy korábban a Wolves igazolt játékosa volt. Mivel az átigazolási kérelem nem futott át a rendszeren időben, szerdán biztossá vált, hogy Sanyi nem tud részt venni az alapszakasz első fordulójában, míg Bandit utazás, Gyurit pedig sérülés miatt kellett nélkülöznünk. 

A csapatot Soroksár Millers néven neveztük be a bajnokságba, és tíz fővel futottunk neki a napnak. Úgy döntöttük, hogy a támadósorban Botond, Zoli, Roli, Balázs és Álmos kezd, míg a védelem Leviből, a két Gáborból, Bencéből és Petiből fog állni. Flagfociban a posztok nincsenek kőbe vésve, így azt is biztosra vettük, hogy lesz mind a két csapatrészben forgás szükség esetén, amiben végül nem is tévedtünk. 

Ráckeve Wild Ducks - Soroksár Millers 

30 - 14

A Ráckevével kezdtük a bajnokságot, kíváncsian vártuk mit mutatnak, ugyanis tudtuk, hogy ők az egyetlen olyan csapat, aminek nincsen sem amerikai foci csapata, illetve az egyes játékosoknak sincsen amerikai focis múltja. 

A meccset ők kezdték, ami számunkra nem indult jól, mivel a first downt és a touchdownt egyaránt sikerült negyedik kísérletre megoldaniuk, majd értékesítették az extra kísérletüket is két pontért. Az első támadásunkban a legrosszabb forgatókönyv érvényesült, az első passzkísérletre ugyanis Botond jócskán túldobta Balázst, aminek interception lett a vége. A védelem helytállt, így konzerválódott a 8-0 eredmény néhány drive erejéig.

Ezt követően Levi a védelemben egy interceptionnel segítette ki a támadósort, akik így a jó indulópozíciót pontokra tudták váltani, Botond passzát Álmos kapta el pár yardra az endzone-tól, majd egy testcselt követően megszerezte a Molnárok történetének első pontjait a bajnokságban. 

Az exrta nem sikerült, majd tovább tudta növelni az előnyt a Ráckeve két touchdownnal, ahol mindkét esetben sikerült sajnos az extra pont is, így a félidőben 24 - 6 volt az eredmény. Botond ekkora már megdobta a második interceptionét is, ám mielőtt végleg elúszott volna a meccs, a védelemben megvillant és az endzone-ban ő maga is megszerezte a Ráckeve egyik passzát. Az ellentámadásból Bányai Gábor elkapott touchdownjával szépítettünk, majd Bence a célterület jobb felső sarkában elkapta a kétpontos kísérlet során Botond passzát, így feljöttünk 24-14-re. 

Ekkor már nem volt sok a meccsből, és miután a védelem leparancsolta a Ráckeve támadósorát, lehetőséget kaptunk arra, hogy egy gyors támadással felzárkózzunk, és esély nyíljon a meccs megfordítására. A nagy sietség viszont hibához vezetett, Botond beerőltetett passzából a félpályán megszületett a harmadik interception, innen pedig már nem volt visszaút. A Ráckeve a végén szerzett még egy hatpontost, így állt be a 30-14-s végeredmény. 

A meccs összességében nagyon tanulságos volt. A Ráckeve támadásban nagyon kreatívan támaszkodott a line of scrimmage mögötti játékra, sok vonal mögötti mozgást, időként dupla passzt alkalmaztak, amire egyáltalán nem voltunk felkészülve. Ügyesen használták ki a fiatal játékosaik sebességét, egyrészt rövid passzokkal gyorsan a kezükbe juttatták a labdát, hogy aztán open fielden elrontott szereléseket tudjanak kihasználni, és a hosszú passzokkal is hatékonyan kerültek be a hátunk mögé. 

A második félidőre felvettük az iramot és a kesztyűt, de addigra túl nagy volt a hátrány, és túl sok volt a hiba a támadósorban. A playbook túl bonyolultnak bizonyult, abban túl sok (36 darab) play volt, azok sokszor túl nagy pontosságra vagy túl jó időzítésre épültek. További szempont, amire nem gondoltunk, hogy a Ráckeve pass rusher-ei gyorsabbak voltak mint a mieink, így voltak olyan játékok, amik azért nem működtek mert túl lassan alakultak ki, ami edzésen belefért, de a meccsen már nem, mert odaértek Botondhoz mielőtt el tudta volna dobni a labdát. 

Győr Sharks - Soroksár Millers

0- 13

A folytatásban a Győrrel mérkőztünk meg, és már a második meccsen úgy éreztük, hogy az életbenmaradás a cél, még egy vereséggel nagyon messze kerültek volna a playoff remények. 

A meccs ez esetben jól indult a mi szempontunkból, ugyanis a Győr kezdte a meccset, ám Levi interceptionjével egyből nagyon jó kezdő pozícióba kerültünk. Gyorsan el is jutottunk a Győr red zone-jába, ott viszont megállt a tudomány, és Botond negyedik downos Zolinak szánt passzát lehalászta a Győr, így nem tudtuk kihasználni a védelem bravúrját. A védelem továbbra is elit volt, Levi még egy interceptiont szerzett, ám a támadósor szenvedése folytatódott, így a félidő 0-0-val zárult. 

A második félidő kezdő drive-ja jól ment, és sikerült is megtörni a jeget, egy play action játékot követően Zoli elkapott TD-jével megszereztük a vezetést. Az extra nem sikerült, ám a Sharks támadósora nem bírt Levivel, aki egy újabb interceptiont szerzett. A támadósor nem vallott kudarcot ezúttal, Deák Gábor elkapott TD-jével egy extra pontjával 13-0-l beállítottuk a végeredményt. 

A végén még a Sharks igyekezett zárkózni, már a red zone-ban járva viszont Botond a védelembe beállva bele tudott kapni egy passzba, ami felpörgött és Bence szelídítette meg, visszahordva további 10 yardot. Ez már kényelmes helyzet volt ahhoz, hogy le tudjuk pörgetni az órát, megszerezve az első győzelmünket a bajnokságban. 

A védelemre egy rossz szó nem lehetett, Levi vezérletével négy turnovert szereztek, még a félpályán is elvétve értek át a győriek. A támadósor viszont Botonddal egyetemben továbbra is döcögött, nagyon sok volt a pontatlanság és a görcsös játék, nem találtuk a saját ritmusunkat, ennek ellenére örülhettünk az első győzelemnek, amivel esélyt maradt a rájátszáshelyek egyikének megcsípésére. 

Budapest Cowbells - Soroksár Millers

28 - 18

A nap végén a Cowbells csapatával mérkőztünk meg, amiről már előre tudtuk, hogy nehéz lesz. A védelmükben a magyar amerikai foci válogatott két kezdő safety-je állt, és más posztokon is válogatott játékosok foglaltak helyet, sok arc visszaköszönt abból a csapatból, amely döntőt játszott egy-két hónappal korábban a magyar amerikai foci liga döntőjében. 

Ennek megfelelően három gyors touchdownnal kezdtek, ám az érződött azért, hogy mindegyiket egyre nagyobb védelmi ellenálláson keresztül tudták csak megszerezni. A támadósor mindeközben bár tudott haladni, érdemi veszélyt nem jelentetettek a Cowbells célterületére, így a félidőre 20-0-s hátrányban érkeztünk. 

A második félidőre azonban mindkét csapatrész feljavult, először Balázs szerzett sacket, majd Levi megszerezte a kupanapon az ötödik interceptionjét is, a támadósorban pedig a Bányai testvérek összjátékából két touchdown is született. Először Botond félpályáról eleresztett hosszú passzát kapta el Gábor a pálya bal oldalán, majd egy Cowbells TD-t követően egy hosszú, szisztematikusan felépített drive-t zártunk le Gábor második touchdown elkapásával 5 yardról, negyedik kísérletre. 

Bár a meccsből már kevés maradt, a hátrányunk pedig továbbra is jelentős volt, nem adtuk fel, és az idő megállítása érdekében kihasználtuk mindkét időkérésünket. A védelem jól működött, negyedik és hosszúra szorítottuk a Cowbellst. A védelem a kísérletre jól zárt, Peti nem engedte rusherként kitáncolni az irányítót, akit így belekényszerített egy hosszú passzba. Botond a helyén volt, lehalászta a passzt, és vissza is tudta az hordani touchdownra, így a Millers nem maradt védelmi touchdown nélkül a kupanapon. 

Így kialakult a 28-18-s végeredmény, a Cowbells már le tudta pörgetni az órát. Az viszont, hogy nagy félidei hátrányban sem adtuk fel, és a második félidőben három touchdownt is szereztünk egy baromi jó - és végül az egész bajnokságot megnyerő -, válogatottakkal teletűzdelt tapasztalat csapat ellen, nagyon nagy büszkeséggel töltött el minket, és adott is egy lökést a következő kupanapra való felkészülésre. 

A nap sztárja Levi és Bányai Gábor volt, 5 szerzett interceptionnel, illetve három elkapott touchdownnal, de az egész csapat jól működött együtt, a hibák elsősorban annak voltak köszönhetőek, hogy életünk első "éles" meccseit játszottunk, az ennek megfelelő drukkal és gyermekbetegségekkel.